Zöldtetők

 

Nem is gondolnánk, hogy egyszerűen egy néhány ezer évvel ezelőtti építőművészeti "fogás" újragondolásáról van szó csupán, persze kicsit újracsomagolva.

Már 3000 éve is léteztek: Keleten számos luxusépítménynél előszeretettel alkalmaztak függőkerteket, hoztak létre fabeültetéses teraszokat, teraszkerteket. Ilyen például az iráni Shiraznál lévő Bah-i Takti-i függőkert, és az ókori világ hét csodájának egyike is, a mai Irak területén található Szemirámisz függőkertje, melyet Nabukodonozor király építtetett felesége számára.

A zöld tető lényege, hogy a kertészeti és a szigetelési rétegek szerves egységet alkotnak egymással. A tetőre (födémre) ültetett ökostruktúra biztosítja a mennyezet feletti szigetelést, és az épületre vonatkozóan védőfunkciót is ellát a környezeti hatásokkal, például a hőmérsékleti ingadozásokkal és a sugárzással szemben. Beszívja az esőt, megfelelő összetételű földje által pedig természetes életteret nyújt a talajban lakó élővilágnak.

 

Ma a nagyvárosok központjaiban átlagosan 5–6 Celsius fokkal magasabb a hőmérséklet, mint a külterületeken, a beton és az aszfalt ugyanis éjszakánként visszasugározza a nappal elraktározott hőenergiát.

A zöldtető számos haszna közül talán a legfontosabb, a helyi klímára gyakorolt hatás. Egyszer nyáron 42 Celsius fokot mértek egy a panelház 10. emeletén, a közvetlenül a födém alatti szobában. Ezzel szemben a zöldtető ültető közegének 10 centiméteres mélységében 20-21 Celsius fok mérhető a legnagyobb kánikulák idején is. 

Meglévő épületeken utólag is van mód zöldtetőt létesíteni, ám, hogy pontosan milyent, azt a statikai szakvélemény határozza meg. Újépítésű ingatlanoknál természetesen könnyebb a helyzet, itt tervezéskor kell meghatározni a zöldtető típusát és nagyságát.

Egy hagyományos fekete bitumenes lapostetőn nyáron mértek már + 80 Celsius fokot is, míg télen nem ritka a - 20 Celsius fokos hideg sem. Az ilyen mértékű, 100 Celsius fokos hőingadozás már komolyan roncsolja a tető szigetelését. A zöldtetőknél ezzel szemben nem éri közvetlen UV sugárzás a szerkezetet, a hőingadozás pedig körülbelül 45 Celsius fokra csökken, így a szigetelés élettartama megduplázható. 

Az építéshez nem elég a hagyományos kertészeti gyakorlat, speciális szakismeret szükséges az ültetőközeg elkészítéséhez, hiszen a födémen, mesterséges körülmények között nem működnek a természetben, termett talajon végbemenő talajbiológiai folyamatok.