Vadlovak Magyarországon

 

 

Kiszivárogtatott, ám meg nem erősített információk szerint a Hortobágyi Nemzeti Parkba telepített przewalski lovak a tavalyi évben ismeretlen okból nagy számban pusztultak el. Pentezugnak hívják a területet, ahol a vadlovak élnek. Pentezug a nemzeti park látogatóktól elzárt, úgynevezett A-zónájáhoztartozik. A szikes, füves pusztán nem végezhető emberi, mezőgazdasági tevékenység. A rezervátumban él 3 ezer hektáron az immár 300-350 egyedre szaporodott vadlóállomány.

 

 

 

Információk szerint „összeomlásszerű állományfogyatkozást” tapasztaltak a przewalskiak között. Akár az állomány 15 százaléka is odaveszhetett.

 

 

 

Csak pár ezer él a ritka állatból az egész világon,  az eredetileg a közép-ázsiai sztyeppeken élő Przsevalszkij-lóból körülbelül 250 található a mongóliai Góbi-sivatagban, Kínában pedig jelenleg is tart a visszatelepítésük.

 

 

A Világ Kulturális és Természeti Örökségének listáján is szereplő Hortobágyi Nemzeti Park gazdag állatvilággal rendelkezik, pusztájának lakóin számos védett fajnak ad otthont.

 

 

 

Milyen ló a przewalski ló?

 

Röviden: kicsi és vad. Marmagassága 124 cm és 145 cm között mozog, átlagosan 135 cm. Súlya 250-300 kg körüli. Termete erőteljes, zömök.

 

 

Sokáig az volt az elmélet, hogy a mongol vadlóként is emlegetett fajta a világ utolsó vad lófajtája, amely a XX. században gyakorlatilag kihalt, csak állatkertekben maradt meg pár példány mutatóban. Egy tanulmány szerint azonban a przewalski lovak is már háziasított egyedek visszavadult leszármazottai, mint például az amerikai musztángok. A jelenleg ismert háziasított ló és a przewalskiak között van 2 kromoszóma eltérés, mindazonáltal közeli rokonok, keresztezhetőek, utódaik termékenyek.

 

 

Az első lovak 1997-ben érkeztek ide. A lovak egy ménből és három kancából álló kisebb háremekben érkeztek. Sokévi sikeres tenyésztés eredményeként a felnövekvő fiatal csődörök megerősödésével és háremalapításával a háremek száma nőni kezdett. Ma már több mint 20 kisebb-nagyobb háremcsoportot tartunk számon.

 

 

A ménes egyébként mindig együtt mozog, ám az egyes csoportok egymástól elkülönülve élnek, csak ritkán találkoznak. A vadlovak szívósak, a legzordabb télen is kikaparják az élelmet a hó alól, így nincs szükség az etetésükre - igaz, nem is fogadnak el más táplálékot.

 

 

A pentezugi populációból számos lovat más helyekre szállítottak, mint pl. a Budapest melletti Budakeszi Vadasparkba, vagy egy ausztriai vadló rezervátumba. Néhány kancát Mongóliában történő visszavadításra is kiválasztottak. A vadlovaknak az eredeti élőhelyükre történő bonyolult és költséges eljuttatását a Prágai Állatkert szervezte.

 

 

A przewalski lovak nem magukban élnek Pentezugon. Egy úgynevezett rekonstrukció alatt álló állatfaj, az őstulok egyedei is ezen a területen találhatóak, körülbelül 500- an.

 

 

Az őstulok 1627-ben teljesen kihalt. A XX. század 20-as évei óta folynak kísérletek a visszaállítására, méghozzá úgy, hogy háziasított marhafajták egyedeit szelektálják az őstulokra hasonlító küllemi jegyek és természetbeli adottságok (pl. a ridegtartás tűrése) alapján. A projekt egyik helyszíne úgyszintén a Pentezug.

 

 

 

Feltételezések szerint a pentezugi rezervátumban ma már annyi marha él, hogy gyakorlatilag tarra legelik a rendelkezésükre álló területet. Jelentős táplálék-konkurenciát jelentenek a harmadakkora testtömegű vadlovaknak. Többek szerint ennyi a történet lényege: a marhák elettek a lovak elől minden hozzáférhetőt. A pusztulás tényleges okáról azonban pontos információk nem láttak napvilágot.

 

Több év tervezés és előkészítés után Török Zoltán rendező-producer és stábja a vadlovakról szóló egész estés természetfilmet forgat. A tervek szerint 2020-ban lesz először látható.