ROBOTMÉHEK

 

 

Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl

ha ez [az Einsteinnek tulajdonított állítás] túlzásnak tűnt is, ma már egyértelműen látni, hogy mekkora hatása van a méhészetnek az élelmiszertermelés biztonságára és a biodiverzitás fenntartására.

 

 

Az ezredforduló óta a világ egyre nagyobb részén halnak el méhcsaládok.

Több helyen a méztermelő méhek vadonélő populációi gyakorlatilag kipusztultak, és a háziméh- kaptárak nagy százaléka pedig elnéptelenedett.

A rejtélyes jelenségért a kaptárak teljes elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, a kaptárelhagyás (Colony Collapse Disorder, CCD) a felelős.

Az ENSZ tanulmánya szerint azonban nem csak a méheket, hanem más rovarfajokat is érint. A jelentés rámutat, hogy a gerinctelen beporzók több mint 40 százaléka, főként a méhek és lepkék sodródhatnak a kihalás szélére a CCD miatt.

A rovarok megmentése szó szerint létfontosságú az emberiség szemszögéből. Nekik köszönhetjük az elfogyasztott ételeink egy részét, a nektár és pollengyűjtést, a virágok beporzását, és természetesen az édes, sokféle mézet is.

Apró barátaink nélkül az összes élelmiszerünk harmadát elveszíthetjük:

A gyümölcsöket, a lekvárt, és az ökológiai folyamat végeredményeként a narancs, alma, kávé, mandula, csokoládé is akár a múlt homályába veszhet. A probléma megoldására, enyhítésére tudósok keresik a választ.

Vakcinával a fertőzés ellen:

Finn kutatók most apró vakcinák segítségével szeretnék kialakítani az említett parazita elleni védekezés technológiáját, hogy megállítsák a méhek kolóniájának összeomlását.

 

A kutatók szerint már a méhpopuláció két-három százalékának vakcinázása is óriási eredményeket jelenthetne.

A vakcina ellenállóvá teszi a méheket!

A Helsinki Egyetem kutatói ezeknek a tényeknek a tudatában döntöttek úgy, hogy mindenáron megpróbálják meggyógyítani a méheket.

 

Más megközelítésből, sokan megoldásnak tekintik a robotméheket.

 

 

A csökkenő méhállomány helyébe léphetnek a beporzó drónok. Több dizájn is létezik már: japán tudósok zselével borított lószőrecseteket erősítettek a drónokra, melyek képesek összegyűjteni a pollenszemcséket. Eközben a Harvard Egyetemen „RoboBee” robotméh prototípusán dolgoznak, amely verdeső szárnyaival egy valódi méhet utánoz.

Shashi Shekhar, a Minnesotai Egyetem informatikus tudósa szerint a működő prototípus egy amolyan B-terv arra az esetre, ha mégse sikerülne megmenteni a méheket és a beporzókat, vagy bármilyen váratlan esemény következne be.

 

 

 

A klímaváltozás jobban fenyegeti a méheket, mint eddig bármikor, ezért holland kutatók robotméheket fejlesztenek.

A fejlesztőknek igazán csak a méhek szárnymozgását volt nehéz reprodukálniuk, ugyanis nagyon gyors és precíz mozgásról van szó. Viszont sikerült megoldaniuk, hogy a DelFly tizenhétszer csapjon a szárnyaival másodpercenként, képes egy helyben maradni a levegőben, 25 km/órás sebességgel repül, és még egy 360 fokos fordulatot is képes megtenni repülés közben.

 

 

Nem lemásolni szeretnénk a méheket, tanulni szeretnénk tőlük

– mondta az egyik kutató.

A robotméh szárnyait mylarból csinálták, ami egy filmszerű, hőálló műanyag, és ezek a szárnyak kevesebb energiát fogyasztanak, mint egy drón propellerei. Jelenleg 33 centi széles, így 55-ször nagyobb, mint egy méh. Ezzel a mérettel hat percet tud repülni a robot. A tervek szerint csökkentik a méretet, miközben megnövelik az üzemidőt. Ennek eléréséhez még 5-10 évre van szükségük.