Működésbe lépett a Jéger!

 

 

Hivatalosan is üzembe állt május 1-jén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiépített országos jégkármérséklő-rendszer. A Vidékfejlesztési Program 1,8 milliárd forintos forrásából kialakított beruházás, a termelőknek nem jelent pluszköltséget, mivel azt a gazdák befizetésein alapuló agrárkár-enyhítési alapból finanszírozzák. A rendszer működése egyszerű, három órával azelőtt, hogy érkezne a jégeső, riasztást kapnak az állomások, ahol élesítik a rendszert. Az elégő – amúgy semmilyen egészségügyi, természeti környezeti kockázatot nem jelentő – ezüst-jodid elkezd a felhők felé áramolni, és ott csökkenti a jégszemcsék méretét. Mire a földre érkeznek, jó eséllyel elporladnak. Vagy ha mégsem, akkor is jelentősebben kisebbek lesznek, így az okozott kár is várhatóan mérsékeltebb lesz.

 

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy országszerte 984 darab generátort telepítettek amelyek ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, megelőzve ezzel a jégesőket és azzal a jégkárokat is. 

Hogyan lesz a jégeső?

 

Jégeső speciális légköri egybeeséseknél alakul ki a sima esőből, egészen pontosan akkor, ha a levegő ún. nedves hőmérséklete a 2200 és 2800 méter közötti magasságban éri el a nulla fokot. 

ha egy felhő pont a kellő magasságban van, és ott pont a kellő hőmérséklet uralkodik, akkor a párából kicsapódó vízcseppeknek van is idejük megfagyni, és nem is olvadnak el, mire leesnek a földre: kész a jégeső.

Ebbe a folyamatba úgy tudunk beleavatkozni, hogy a felhőbe beleszórunk valami anyagot, ami felturbózza a jégkristályok képződésének sebességét. Az eredmény: sokkal több, de kisebb jégdarab, amelyek szépen visszaolvadnak vízzé, mire a földfelszínig érnek. Erre jelen tudásunk szerint az ezüst-jodid a legalkalmasabb anyag, mert a kristályszerkezete nagyon hasonlít a jégéhez. Fagyponton úgy működik, mint egy mag, amiből kiindulva beindul a jég képződése, tulajdonképpen magára fagyasztja a környező vízmolekulákat (ezért is hívják az egész technológiát felhőmagvasításnak, vagy cloud seedingnek).

Az ezüst-jodidot általában repülőről szórják a felhőbe, vagy rakétával lövik bele. Magyarországon utóbbit használták a hatvanas évektől kezdve több-kevesebb sikerrel egészen 1990-ig, amikor a rendszert üzemeltető Állami Biztosító megszűnt, és azzal a jégmentesítés is leállt. Aztán egy év múlva Baranya, Tolna és Somogy megyében újra is indult a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés szervezésében. Ez a NEFELA, ami máig működik, sőt, az országos rendszer mintájául szolgál.

A legegyszerűbb válasz tehát arra, hogy miért nem kell félni a központi időjárás-manipulálástól, az, hogy a Dél-Dunántúlon már bő 25 éve megy a tesztüzem

.... ha minden jól megy, a jégveréstől egy kicsit kevésbé kell majd tartanunk.