Döbbenetes pazarlás

 

 

Ennivalót pocsékolni a világon mindenütt helytelen, elítélendő cselekedet. Ez így van rendjén, hisz közel 800 millió embertársunk éhezik. Mégis évről évre 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe világszerte.

 

A legtöbben arra gondolhatnánk, hogy csak a romlott élelmiszer kerül a szemetesbe – ez viszont a legkevésbé sincs így. A kidobott ételnek mindössze egykilenced része romlott, a többi a nem megfelelő tárolás vagy kezelés miatt landol a szemétdombon.
A legnagyobb pazarlást a szupermarketláncok által elvárt esztétikai követelmények okozzák. Emiatt ugyanis a termelőknek legalább a termésük egyharmadát ki kell dobniuk, amely nem felel meg az előírásoknak – állítólag senkinek nem kell a szív alakú krumpli, vagy a répa, amelynek „két lába van”. 

 

 

 

Pazarlásunkkal a környezetet is terheljük: ha pocsékba megy az élelmiszer, az előállítása során felhasznált víz, trágya, rovarirtó, vetőmag és termőföld is kárba vész. Nagy számokról beszélünk: a világban évről évre élelmiszer-pocsékolással elfecsérelt víz mennyisége a Volga folyó éves vízhozamával vetekszik. (Az Egyesült Államokban évente kukába dobott 60 millió tonna élelmiszer megtermelésekor az ipar jó hetvenszer annyi olajat éget el, mint amennyi a Deep-water Horizon fúrótorony megsemmisülésekor a Mexikói-öbölbe ömlött.)

 

 

 

Magyarországon is hasonló a helyzet: Évente átlagosan 68 kilónyi élelmiszert dob ki minden magyar ember a szemétbe – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) részletes felméréséből.

Már létező megoldás az adományozás. Az Élelmiszerbank megmenti a kidobásra ítélt élelmiszereket, a napi lejáratútól az esztétikai hibás csomagolású konzervekig, majd el is juttatja a rászorulóknak. – Évente százezrek igénylik e segítséget. Akadt olyan fiatal nő, aki kilométereket gyalogolt az elosztópontig, majd sorban állás közben összeesett, mert mint kiderült, napok óta nem evett.



 

 

A német Die Welt magazin nemrégiben olyan aktivistákról számolt be, akik királyként élnek a mások által kidobott szemétből. Hamburgban például egy egyetemista diák szinte luxuskörülmények között él a mások által kidobott dolgokból – havonta mindössze 40 eurót (kb. 12 ezer forint) költ el, azt is cigarettára, ugyanis elmondása szerint csak ezt nem találja meg a szemétben. Ez az összeg, ha jobban utánagondolunk, egy négyfős család egy heti élelmiszer-szükségletét is alig fedezi, ám Philipp Hauschild egész hónapban kijön belőle, sőt. Márkás ruhákat hord – állítása szerint ezeket a leginkább a nagyvállalatok székházai körül elhelyezett konténerekben lehet találni, és Rolex van a kezén, amit azért selejteztek ki, mert a szíj csatja nem zárt megfelelően. Bio-élelmiszert fogyaszt, egészségesen és változatosan étkezik – a menüben találunk húst, tejterméket, rengeteg zöldséget és gyümölcsöt. Akkora mennyiségeket szed össze a kukákból, hogy még másokkal is meg tudja osztani.

 

 

 

 

 

Minden vásárlással hozunk egy döntést, és ez hatással van a termelésre, a környezetre és a jövőnkre.

Ezért elsődleges feladat, hogy megelőzzük az élelmiszer kidobását, ha erre nincs mód, akkor használjuk adományként vagy dolgozzuk fel újra.