Body-builder marhák?

 

Testépítők is irigykedhetnek a fehér-kék belga fajtájú szarvasmarhák láttán, ugyanis ezek az állatok megdöbbentő izomzattal rendelkeznek: több évtizedes tenyésztési szelekció következtében lettek robosztus, hús- és izomkolosszusok. Persze időről időre felvetődik a kérdés, hogy nem genetikai mutáció vagy szteroidos kezelés miatt néznek-e így ki ezek az állatok, de ezt eddig mindig cáfolták.

 

 

Honnan származik a fehér-kék belga szarvasmarha-fajta bikáinak brutális izomzata. A közelmúltban egyes híradások ismét felvetették, hogy az állatok genetikai mutáción eshettek át vagy szteroidos injekciókat kaphattak izomtömegük kifejlesztéséhez, másként ugyanis nehezen tűnik elképzelhető, hogyan tehettek szert ilyen mértékű izomtömegre.

 

 

Ma a Fehér-kék Belga számít a világ legizmoltabb húsmarhájának, de nem szintetikus fajta, és nem is génmanipuláció eredménye – hangsúlyozza ugyanakkor a Fehér-kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete. A bikák nem is szteroidos kezelések, hanem több mint ötven éves szelekció hatásaként váltak ilyenné.

 

 

Az Fehér-kék Belga a világ egyetlen olyan marhafajtája, amelyben a tenyészcél az úgynevezett duplafarúság (culard jelleg). Nagy növekedési erélyű, jó húsformákkal rendelkező állatokról van szó, amelyek „színtiszta húsból és izomból állnak”.

 

 

A fajtát mesterségesen szaporítják, mert a vemhesítést a tehenek nem élnék túl a bikák akár egy tonnánál is nagyobb súlya miatt. A „dupla” farizomzat miatt a tehenek képtelenek a normál szülésre, így borjaikat császármetszéssel segítik a világra.

 

 

Ebbe sok állat belehal, sőt, a szülés után 48 óráig sincs arra garancia, hogy az anya és a kicsinye életben maradnak. A borjak szíve ugyanis sokszor olyan gyenge, hogy ha a szülést ki is bírják, az utána következő napokat már nem.

 

 

 

A Fehér-kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete szerint az 1970-es évek végén a kelet-közép-európai térségben először Magyarországon fedezték fel az Fehér-kék Belga húsmarha genetikai értékeit. 1994 -től pedig Belgiumból jelentős mennyiségű, „csúcsgenetikát” képviselő embriót és spermát importáltunk, így nálunk is beindult a tenyésztési munka, bár e fajtából kevés egyed található az országban.