Bioszén

 

A maja kultúra kiemelkedő a világtörténelemben. Mezőgazdasági szempontból pedig még érdekesebb.

Ez a fejlett civilizáció magashegyi, esőerdős körülmények között képes volt több tízezer lélekszámú városokat, megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel ellátni.

 

 

Az esőerdők rendes évi csapadéka 1500-2000 mm, ezért jelentős a tápanyag kimosódás, nehéz a gazdálkodás. MÉGIS a maja gazdák képesek voltak rá!

Kutatók az Amazonas folyó menti esőerdők talaját kezdték el vizsgálni és hamar megtalálták azt a gyakran 2-3 méter mélységű fekete színű humuszos feltalajt, amit ma Terra Pretának nevezünk.

A kutatók azt feltételezik, hogy a hamut és a nagyobb széndarabokat a fertőző betegségek megelőzésére használták az amazóniai indiánok. Rendszeresen faszenet kevertek az ételmaradékhoz, hogy így sterilizálják azt. Amint a biohulladékot a szén segítségével komposztálták vagy fermentálták, a földeken talajjavítóként használták. Állati csontot és összetört agyagedényt is tettek a keverékbe. Ez a módszer tápanyaggal töltötte fel a faszenet és az oxidatív komposztálás hatására megnőtt a faszén felülete és megkötő képessége. Ennek az lett a következménye, hogy a talajba kerülve a faszén képes volt tökéletes tápanyag raktárként és humusz-stabilizátorként (faszén-agyag-humusz komplex) működni.

 

 

Bruno Glaser vizsgálatai szerint a Terra Preta talajokban a foszfor mennyisége a természetes talajokhoz képes akár 500 szoros lehet.

Hektáronként kb. 500 ember szerves ételmaradékát kellett a szénnel együtt a talajba dolgozni kb. 1000 éven át, hogy ilyen Terra Preta tápanyag tartalmat érjenek el. A Terra Preta évszázadok alatt keletkezett a szerves anyag bioszénnel történő újrahasznosítása révén. 

A talajt aztán felfedezte magának a világ és elkezdték kibányászni, aranyáron értékesíteni. Ma már védett a környezet, és párhuzamosan megkezdődött világszerte a Terra Preta reprodukciója.

A bioszén félúton helyezkedik el a bolti faszén és az aktív szén között: sokkal tisztább, mint a faszén, de közel sem annyira agresszívan köt, mint az aktív szén. Valójában mind a faszén, mind az aktív szén alkalmatlan a mezőgazdasági használatra, mert az egyik túl sok, a másik túl kevés.

 

 

A bioszén mesterséges előállítása különböző mezőgazdasági és ipari eredetű szerves " hulladék-anyagokból " és melléktermékekből is egyre perspektivikusabb, jelenleg már igen sokrétű előállítási mód és felhasználási javaslat körvonalazódik.

A talajokban történő alkalmazásra elsősorban a biológiai eredetű szén-termékek javasolhatók, mert összetételük előnyösebb a növénytáplálás szempontjából.

A bioszén az elhalt növényi és/vagy állati biomassza reduktív pirolízise (oxigénmentes közegben, magas hőmérsékleten történő hevítés) során létrejött magas széntartalmú anyag.

 

 

 

Egy Magyarországon folytatott uniós kutatási projektben állati csontokból állítanak elő műtrágyát, amelyet az organikus gazdálkodásban lehet használni. 

Ez az élelmiszerminőségű sertéscsont magas foszfortartalommal és ásványi anyagtartalommal rendelkezik. – mutatta be a kutatások alapanyagát Edward Soméus. – Ebből az anyagból lehet előállítani természetes biogazdálkodásra alkalmazható foszfátutánpótlást szenesítésen keresztül.

A csontokat oxigéntől elzárva, vákumban szenesítik el hatszáz fokos hőmérsékleten. A végeredmény, amit bioszénnek hívnak, ásványi anyagokban gazdag, ugyanakkor a mezőgazdasági vegyszerek többségével szemben nem tartalmaz nehézfémeket. Vagyis ideális az organikus gazdálkodásban a talaj foszfortartalmának pótlására. 

 

 

 

Az állati csontból készült jó minőségű műtrágya ellenállóbbá teszi a növényeket a környezeti stresszhatásokkal, például az aszállyal, illetve a kórokozókkal szemben – mondta el Massimo Pugliese agronómus. – Végső soron ez magasabb termésátlagként jelentkezik. 

A következő lépés annak a felmérése, hogy pontosan milyen tápanyagokat és káros anyagokat is tartalmaz ez a bioszén – ezt egy budapesti laborban ellenőrzik. Az eredmények ígéretesnek tűnnek. 

Közel harminc százalékos foszfortartalma miatt a talaj foszforellátásának nagyon fontos forrása lehet a biochar. Foszfortartalom mellett, rendkívül fontos alkáliföldfém, elsősorban kálciumtartalmat hordoz. Maga a fő alkotóelem kálciumfoszfát – mondta el az Euronews-nak Palotai Zoltán vegyész.

 

 

A szakemberek úgy gondolják, hogy a bioszén akár magában, akár más termékekbe keverve életképes megoldás lehet – megfelelő árazás mellett.

Itt egy nagyon fontos kérdés van, és ez a gazdaságosság – mondta erről Alexa László agrármérnök. – Hiszen tudományosan bizonyítható ez a kedvező hatás, a nagy kérdés az, hogy a piac képes lesz-e megfizetni ezt a többletet amit mondjuk egy bioszénnel való keverés jelent.