Agrofotovoltaika

 

 

ez a neve annak a technológiai és (mező)gazdasági szimbiózisnak, amelynek a napelemek hasznosítása és a termőföld termelékenyebbé tétele egyformán fontos cél.

 

Hazánkban a mezőgazdaság teljes energiafelhasználásának 1–2%-át fordítják növényházak fűtésére, 20%-át szárításra, 15–16%-át pedig fűtésre és meleg víz készítésére. 2040–50-re feltételezhetően a teljes mezőgazdasági energiaigény kb. 60–70%-ban biztosítható lesz megújuló energiaforrásokból – köztük a napenergiából.

 

 

A mezőgazdaság és a kertészet mindig is igyekezett a Nap energiáját minél optimálisabban kihasználni a magasabb terméshozam érdekében. Erre olyan technikákat alkalmaz, mint a vetés tájolása, időzítése vagy a sorok közötti optimális távolság, illetve a növények megfelelő keverése.

De a napenergiát a mezőgazdaság nem csupán növénytermesztésre használja, hanem olyan dolgokra is, mint például vízpumpálás, szárítás vagy csirkekeltetés. Az élelmiszeripar használja a napenergiát aszalásra, tartósításra, többfajta ilyen aszaló van magyar kereskedelmi forgalomban is. Az üvegházak szintén a Nap energiájának minél erőteljesebb kihasználására jöttek létre.

Az agrár napenergia-program célja Magyarország energiafüggőségének 30 százalékos áramimportjának csökkentése, de a naperőművek terjedése az áramárak csökkentéséhez is hozzájárulhat. Agrofotovoltaikus naperőművek kerülhetnek a szántóföldekre.

 

  

A napelemeket a hagyományos módon, a talajszintre elhelyezve, illetve egy új, a mezőgazdasági termelést az energiatermeléssel ötvöző módszer használatával is a termőföldekre lehet telepíteni – mondta a helyettes államtitkár. A megoldás annyira új, hogy még Németországban is tesztelés alatt áll. Ez az úgynevezett agrofotovoltaikus hasznosítási módszer azt jelenti, hogy a napelemek körülbelül öt méter magas lábakon állnak, alattuk pedig aktív növénytermesztés és legeltetés folytatható.

Magyarország jelenleg meglehetősen kedvező áron tud áramot importálni, főként Németországból. A jelenség egyik oka, hogy Németország az elsők között kezdett megújuló energiát hasznosító projektekbe, rengeteg napelemes beruházást megvalósítva, amelyek már régen megtérültek, így tulajdonképpen már minden bejövő euró pluszbevételnek számít.

A hosszú távú cél ezért az, hogy Magyarország is a megújulók irányába mozduljon el, így a hazai, várhatóan növekvő villamos energia fogyasztást Magyarország a jövőben a nukleáris- (Paks 2) és a napenergia-termelés fejlesztésével akarja kielégíteni. Továbbá, minél magasabb lesz a hazai termelés aránya, annál inkább lesz képes Magyarország maga csökkenteni a villamos energia árát.

 


 

Egy megawattos erőmű, 2,5 hektár, 450 millió forintba kerül és 500 háztartást lát el

Egy fél megawattos naperőmű létrehozása nagyjából 200-220 millió forintos beruházás, amihez közel 20 százalékos önerő is szükséges. A finanszírozást megkönnyítendő folyamatban van egy, a programhoz kapcsolódó kedvezményes hitelprogram létrehozása is. A Magyar Tudományos Akadémia 2006-os felmérése szerint Magyarország benapozottsági mutatói Európában kiemelkedően jók, az országban pedig mintegy 405 ezer hektáron telepíthető gazdaságosan napelem. Ebből körülbelül 205 ezer hektár termőföld, amit annak tudatában érdemes átgondolni, hogy egy mintegy 0,5 MW-os naperőmű hozzávetőleg 1,2-1,3 hektárt fed le. Átlagosan elmondható, hogy egy 0,5 MW teljesítményű naperőmű a magyarországi adottságok között közel 525-600 megawattóra áramot termel egy évben 1050-1200 óra üzemidővel számolva, ami mintegy 250 háztartás éves áramfogyasztását biztosít hatja.

 

 

Németországbankísérleti parcellákat alakítottak ki a meglévő, hagyományos termőterületek mellett. Ezeken a napelemes rendszereket nem a földön, hanem – akár egy pajta tetejét – a mezőgazdasági terület felett 5 méterre installálták (hogy kényelmesen elférjenek alatta a gépek is). A délnyugati tájolású modulokat azonban nem egyetlen nagy felületként, amolyan hagyományos napelemrétként installálták, hanem a sorok között teret hagyva, hogy az alant élő növények egységes napsugárzást kaphassanak.

 

 

Többévnyi tesztelésre még biztosan szükség van a következtetések levonásához, az már most nyilvánvaló, hogy az APV projekt a gazdálkodók számára új jövedelemforrást nyújthat.