Génmanipulációnak számít-e a mutagenezis?

 

Búcsút kell mondanunk az alacsony gluténtartalmú vagy lisztharmat-toleráns búzának, az aszálytűrő kukoricának, a vírusokkal nem fertőződő uborkának, vagy a sertéspestisre rezisztens sertésnek? Ezeket az élelmiszertermelés szempontjából sem érdektelen innovatív újításokat genomszerkesztéssel, irányított mutagenezissel hozták létre, illetve hozhatók létre.

 

Az Európai Unió Bírósága 2018. július 25-én közzétett ítélete szerint a mutagenezis útján nyert szervezetek GMO-knak (genetikailag módosított élőlényeknek) minősülnek, főszabályként vonatkoznak rájuk a GMO-król szóló irányelvben szereplő kötelezettségek.

 

 

A döntés a tudósok körében nagy felháborodást, a kutatások finanszírozóinál bizonytalanságot okoz. 

 

 

Az ügy előzménye, hogy egy francia mezőgazdasági szakszervezet több másik szövetséggel együtt eljárást kezdeményezett a francia államtanácsnál egy francia szabályozás tárgyában, amely felmentést ad a mutagenezis útján nyert szervezetek esetében az EU  géntechnológiával módosított szervezetekről szóló irányelve által előírt kötelezettségek alól.
A mezőgazdasági kisvállalkozók érdekeit védő szakszervezet nyolc másik szervezettel közös keresetében arra hivatkozott, hogy a mutagenezis technikái az idők során változtak, így álláspontjuk szerint bizonyos gyomirtó szernek ellenálló vetőmagfajták alkalmazásával fennáll a kockázata annak, hogy a környezet, valamint az emberi és állati egészség jelentősen károsodik, hasonlóképpen, mint a transzgenezis esetében.

 

 

Az MTA szerint a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától.

Az utóbbi évek forradalmi változásokat hoztak az élettudományokban, elsősorban a genetikában, főleg a genomszerkesztés (genome editing) megjelenése és robbanásszerű térhódítása miatt. A genomszerkesztéssel olyan módszerek kerültek a kezünkbe, amelyekkel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban módosíthatjuk egy élőlény genetikai állományát (genomját)

A genomszerkesztés esetében lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani. A genomszerkesztés során a megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, a korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát.

 

 

A 21. század biológiájának egyik legjelentősebb felfedezése a genomszerkesztési technikák kifejlesztése, amelyekkel egy kiválasztott célgén DNS-ét megtervezetten lehet elvágni, illetve módosítani, és így tetszés szerinti mutációt előidézni. Ez a lehetőség forradalmasította a kutatást, és jelentősen előmozdítja a biológiai funkciók megismerését. A kifejlesztett eszköztár számos társadalmi célkitűzés megvalósítását segítheti az orvoslásban, a mezőgazdaságban, az élelmiszer-termelésben és -feldolgozásban, a betegségterjesztő természetes rovarpopulációk korlátozásában, a mikrobiális biotechnológiában vagy akár a biogazdaságban.

Sikeres kísérletek tanúsítják, hogy a genomszerkesztési módszerek eredményesen alkalmazhatók betegség-ellenálló gabonafélék, hímsteril kukorica vagy gyomirtószer-rezisztens növények előállítására. De van gazdasági haszna a génszerkesztéssel kialakított vírus-ellenállóságnak is. A genomszerkesztés lehetőségeit kihasználják olyan állatok (sertés) kinemesítésekor, amelyek emberi szervdonorként hasznosíthatók. 

A Bíróság most azt mondta ki, hogy az irányított mutagenezis révén nyert szervezetek a GMO-irányelv értelmében vett GMO-knak minősülnek, ha a mutagenezis technikái, illetve módszerei olyan módon módosítják valamely szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő.