Öt éven belül a szupermarketek polcára kerülhet a mesterséges hús, amelyet egy holland cég fejleszt a Maastrichti Egyetemmel közös munkájában. Huszonötször kevesebb üvegházgáz szabadul fel előállítása során, mint a hagyományos módszerrel.

 

A mesterséges előállítású élelmiszer iránti érdeklődést a világ – elsősorban Kína – megnövekedett húsigénye keltette fel. A Mosa Meat módszerei 99 százalékkal kevesebb földet és 45 százalékkal kevesebb energiát igényelnek a hagyományos marhatartásnál, miközben a hús előállítása során 96 százalékkal csökken a kibocsájtott üvegházgázok mennyisége.

Öt éven belül a szupermarketek polcára kerülhet a mesterséges hús, amelyet egy holland cég fejleszt a Maastrichti Egyetemmel közös munkájában. Huszonötször kevesebb üvegházgáz szabadul fel előállítása során, mint a hagyományos módszerrel.

 

Először két évvel ezelőtt értek el átütő sikert, amikor 140 grammos hamburger húspogácsát állítottak elő laboratóriumi körülmények között. A közönség a kutatók szerint jól fogadta a terméket, és több neves ételkritikus sem érzett különbséget a hagyományos húspogácsákhoz képest. Az egyetem jelenleg azon dolgozik, hogy csökkentse a költségeket, és elérje azt, hogy maximum 65-70 dollár legyen az ilyen módon ”tenyésztett” hús kilónkénti ára.

A „TOTIPOTENS”, azaz szinte mindenné alakulni képes őssejt egyetlen példányából elméletileg 50 nap alatt 10 tonna húst lehetne gyártani.

A húsnövesztéshez első lépésben őssejteket vonnak ki marha-izomszövetből. Ezeket laborban táplálják és növekedést segítő vegyi anyagokat adnak hozzájuk. Három hét alatt több mint egymillió őssejt keletkezik így, melyeket aztán tálakra helyeznek, ahol nagyjából egy centiméter hosszú, néhány milliméter széles „izomcsíkokká” állnak össze. A csíkok aztán rétegenként összeállnak, az így kapott anyagot a kutatók mioglobinnal vörös színűre festik és zsírral dúsítják, így kap végleges formát a laboratóriumi hús, amely „majdnem olyan, mint az igazi, csak kevésbé zamatos” egy londoni ételszakértő szerint.

Egy valódi húspogácsa azonban nem csak zsírból és izomrostokból áll, az ízét befolyásolja a vér és a kötőszövet állaga is. A holland kutató nemrég jelentette be a Mosa Meat indulását, a cég 25 tudóst fog foglalkoztatni annak érdekében, hogy öt év múlva valóban a boltok polcain találkozhassunk a termékkel. A vállalat a későbbiekben 3D-húsnyomtatással is kísérletezik majd, hogy az izomcsík-tenyészeteket akár steak vagy borda formájában is piacra dobhassák.

A lehetőség, hogy szinte a semmiből teremtsenek értékes fehérjeforrást, természetesen tőkeerős befektetőket vonzott a laboratóriumokba. Köztük az orosz felmenőkkel rendelkező Szergej Brinnel, a Google egyik alapítójával, aki most a holland MosaMeat vállalkozásba szállt be. A cég már jövőre megépítené az első mesterséges húsgyárat. A Microsoft alapítója, Bill Gates és a brit milliárdos, Richard Branson viszont inkább a kaliforniai Memphis Meats-ben látnak fantáziát, amelyik azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2021-ig piacképes laborhús-termékekkel jelenik meg.

A nagy kérdés azonban az, hogy sikerül-e a fogyasztókat rávenni az átállásra? Egyáltalán nevezhető-e húsnak a laborszövet? Megoldás lehet például úgy pozícionálni ezt a terméket, mint amelyik

Ökológiai szempontból a legjobb megoldás az emberiség számára, vagy amelyik a legkíméletesebb az állatokkal szemben.

 

Mint ahogykorábbi hírlevelünkben olvashatták a „mesterséges irányvonal” a növénytermelésben is terjed. Az USA-ban például máris olyan városi telepeket rendeznek be, ahol talaj nélkül nevelik fel a haszonnövényeket.

 

... és mint mindennek ennek is van magyar vonatkozása:

 

Peter Thiel milliárdos, a PayPal alapítója, a Facebook első befektetője 350 ezer dollárt adott két amerikai magyar cégének, amelyik laborban tenyésztett, majd 3D-printerrel kinyomtatott húson dolgozik.

 

A Forgács Gábor, és fia, András által alapított Modern Meadow (MM) a család második hasonló profilú cége. Organovo nevű vállalkozásuk csinált a világon először szövetek nyomtatására alkalmas 3D-s bioprintert. Az Organovo beültethető emberi szerveket és szöveteket tervez előállítani. A két éve létező MM célja, hogy kereskedelmileg értelmezhető mennyiségben tudjanak különböző húsokat gyártani, csökkentve ezzel mindenféle környezeti károkozást, amire a tehetős kaliforniai vásárlók érzékenyek. 

Az egyik kulcskérdés a nyomtatott hús állaga. Az első lépés egy fóliaszerű réteg nyomtatása a laborban szaporított állati sejtekből. Ezeket a rétegeket kell utána valamilyen edzésmódszerrel ehető vastagságú izomrétegekké fejleszteni. Kísérleteznek elektromos ingerléssel és mechanikai nyomással is.

 

Forgács András elmesélte hogy ő már kóstolt a saját műhúsukból, amit olivaolajban kisütött és sóval-borssal fűszerezett. Nem volt rossz ízű, de még nem igazán hasonlított húsra - vallotta be.

Nem biztos abban, hogy 10 éven belül bárki képes lesz műsteak nyomtatására, mert az túl összetett feladat. Ha a technológia igazán működni fog, először hamburgert, darált húsféléket, májpástétomot és tengerihal-húst nyomtatnak majd, a konkrét, klasszikus vöröshús-szeletek csak jóval később jönnek.

Kérdés, hogy hová fejlődünk? Lehet, hogy néhány tíz év múlva mamut combot, dínó hátszint vagy ahol nem tiltják akár emberhúst is nyomtathatunk magunknak?